Posts Tagged ‘kutyatáp’

Egyre több kutyatulajdonos keres – sokszor állatorvosi tanácsra – „bárányos tápot” kedvencének, mert a megszokott, csirkehúsos táp miatt a kutyán bőr- és/vagy szőrproblémák, esetleg emésztési zavarok jelentkeztek. A kutyatápot gyártók pedig természetesen igyekeznek kielégíteni a gazdik igényeit és szinte minden márka piacra dobott már bárányhúsos szárazeledelt, melyek a legtöbb esetben „Lamb” vagy „Lamb & Rice” („Bárány” illetve „Bárány és Rizs”) megjelöléssel kerülnek forgalomba, megkönnyítve a vásárló dolgát, amikor „valami nem-csirkés” után kutat a boltban, és általában nem fordít gondot arra, hogy a zsákon feltüntetett összetevőket elemzgesse, vagy számológéppel nem csak kg-onkénti árat, de napi etetési költséget is számoljon.

Pedig sok bárányos táp valóban csupán bárányos, azaz bárányhúson kívül bőven tartalmaz más fehérjeforrást is, sokszor pont csirkét vagy pulykát, amit a gazdi szeretne kiiktatni a kutya étrendjéből. És azt sem lenne szabad elfelejteni: lehet, hogy többet fizetünk az egyik fajta tápért, mint a másikért, de nem mindegy, hogy 185 grammot vagy 340-et kell naponta az ebnek adnunk ahhoz, hogy fenntartsa jó kondícióját – így gyakran az olcsóbb táp lesz a drágább!

Éppen ezért, egy összehasonlítást végeztünk az Acanashopban jelenleg kapható, nagy kiszerelésű (min. 12 kg) bárányos kutyatápok között, ahol számba vettük az ár és egy 20 kg testtömegű, átlagos aktivitású kutyának javasolt napi adag alapján a napi etetési költséget, valamint megvizsgáltuk, melyik bárányos táp mennyire csirkés. 🙂

Az összehasonlítás eredménye Excel táblázat formájában letölthető itt: Bárányos tápok 2013.

A táblázatban fentről lefelé haladva a sorrendet a napi etetési költség alapján határoztuk meg, az olcsóbbtól a drágább felé haladva. Feltüntettük ezen kívül, hogy

• mennyi bárányhúst tartalmaz az adott eledel, és az szárított vagy friss formában került-e a tápba (a friss hús kb. 80%-a víz, míg a szárított, dehidratált bárány, illetve a bárányhúsliszt nedvességtartalma minimális, így „töményebb” fehérjeforrás),
• mennyi rizst tartalmaz az eledel
• van-e benne kukorica, mely valójában csak a gyenge minőségű egyéb fehérjeforrások adta alacsony nyersfehérje-tartalom megnövelésére, valamint a tápgyártás technológiájának megfelelő állag elérésére szolgál (nem véletlen, hogy a konzervekben nincsen kukorica…),
• tartalmaz-e az eledel egyéb fehérjeforrásokat, és ha igen, melyek azok (csak az Acana Lamb nem tartalmaz más fehérjét, míg a többi vizsgált táp egy részében állati (hal, tojás), más részében szárnyas, illetve gabonasikér található – ez utóbbi ugyanazon okok miatt, mint a kukorica),
• mekkora a nyersfehérje- és nyerszsírtartalma.

Előnyben részesítettük a minél kevesebb forrásból származó fehérjét, és minél kevesebb „tömítőanyag” gabonákat tartalmazó eledeleket, és ez alapján az alábbi minősítéseket osztottuk ki:

A minősítés nélkül maradt tápok jócskán rejtegetnek szárnyasokat is magukban, így még a bronzéremről is lemaradtak. Az részletes eredmények Excel táblázat formájában itt találhatóak: Bárányos tápok 2013.